Almás csirke (cseréptálban)

1 csinos, gyenge csirke
1 kg krumpli
1 kg alma (nem birs, szabolcsi édes)
15 dkg vaj
őrölt majoranna
kevés só, esetleg Vegeta

Ez családunk egy régi receptje, megosztom most mindenkivel. Az étel elkészítésének titka a római cseréptál, elterjedtebb nevén pataki tál. A legjobb tálakat még ma is Sárospatakon készítik, ügyeljünk rá, hogy ha lehet, máz nélküli tálat vegyünk (ha még esetleg nincs). Ez ugyan több gondoskodást igényel, mint a mázas, nehezebb elmosni, az étel azonban puhább lesz benne, mert sütés közben a tál pórusaiból kiáramló gőz nem hagyja az ételt kiszáradni. A munkát azzal kezdjük, hogy a tálat 10-15 percig langyos vízbe áztatjuk. Ügyeljünk rá, hogy a tál minden porcikája víz alatt legyen. Amíg ázik, meghámozzuk a krumplit és az almát. Az almák magházát eltávolítjuk, majd negyedeljük.

 

A krumplikat ugyancsak hosszában negyedeljük. Ha letelt az áztatási idő, a tálat kiemeljük, tál alját vajjal bőven kikenjük, majd elhelyezzük benne a csirkét. A csirke belsejébe majorannát teszünk, majd alma- és krumpligerezdeket helyezünk el benne (több almát, mint krumplit, mivel a csirke belsejében már nehezebben sül át a krumpli). Esetleg a csirke belsejébe rakott krumplik vékonyabb gerezdekre legyenek vágva. Ezután a csirkét körberakjuk a többi krumplival és almával. A csirkére is rakhatunk egy kevés vajat. Az étel csak enyhe fűszerezést igényel, mivel a zamatot a vaj, az almából kisült lé és a csirke természetes ízének keveréke fogja megadni.

 

A tálra ráhelyezzük a tetejét és HIDEG sütőbe tesszük. Erre azért van szükség, mert a cseréptálnak lassan kell felmelegednie, ha forró sütőbe helyezzük, esetleg elrepedhet. Közepesnél nagyobb lángon minimum 40 percig sütjük, a csirke általában eddigre megpuhul. Sütés közben 10-15 percenként a csirkét a tál alján képződő ízletes szafttal meglocsoljuk. Az étel akkor van kész, amikor a csirke belsejében lévő krumplik is megpuhultak (kb. 1 óra). A sütés utolsó fázisa a pirítás, az utolsó 5 percben fedő nélkül sütjük az ételt. Miután a csirkét elfogyasztottuk, az időközben megszilárdult szaftból általában még marad. Ne dojuk el, kenyérre kenve igen finom. Jó étvágyat kívánok!